3 tizeden múlott, de megvan a cseh bajnoki cím!
A cseh főváros panorámás pályája, a Kartplanet szolgált a 2018-as, első ízben megrendezett Cseh Bérgokart Bajnokság (CRKC) helyszínéül április 14-15-én. 9 nemzet versenyzői csaptak össze futamról futamra, a legnagyobb trófea pedig Adriánhoz került, aki ezzel nevezést nyert a júliusi világbajnokságra.
“Kalandosan indult a Prágába vezető út: az M1-esen hasított belém, hogy Kecskeméten, a szekrényben maradt az overallom. Rögvest telefonos segítséget kértem a versenyszervezőtől, hol tudok Prágában venni egyet. Elirányított az egyetlen versenyfelszerelés-boltba, de az kivételesen zárva volt. Végül az egyik cseh versenyzőtől kaptam kölcsön egy fekete Alpinstars overallt. Szerencsét hozott!”
A versenyzők négy selejtező futamon igyekeztek a lehető legtöbb pontot begyűjteni, hogy biztosítsák a továbbjutást. Adrián két futamgyőzelmmel, egy 2. és egy 4. hellyel menetelt tovább az elődöntőbe – itt újabb futamgyőzelmet szerzett. Célja végig egyszerű volt: “Minden körben 100 százalékot teljesíteni.” Ez a pálya széléről is látszódott, a kommentátor az elődöntő után megjegyezte: Adrián “robotként vezet”.
“Az első két elődöntőt sikerült megnyernem, ráadásul erős ellenfelek ellen. Az elsőben Thom Van Dijk indult az első helyről, de a verseny során sikerült megelőzni, majd a boksz után az első helyre visszajönni. A másodikat a pole-ból indulva nyertem, majd a harmadikon negyedik lettem, de ez sem keltett csalódást bennem, hiszen jól álltam a bajnokságban és tudtam, hogy a döntőben dupla pontokat osztanak, valamint azt is, hogy nagyon kevés pontkülönbséggel lehet majd bejutni, ezért nem ragadtattam el magam a jó eredményektől. Próbáltam mindig csak a következő futamot tartani szem előtt. Vasárnap reggel ötödik helyről indulva lettem második, majd az elődöntő sok önbizalmat adott a döntőre, mert egy kiélezett küzdelmet nyertem meg, ahol nagyon kellett koncentrálnom. A második helyezett Lee Hackett folyamatosan közeledett rám, de csak minimálisan, pár század másodpercet körönként, ezt tudtam végig tartani. Az elődöntő után a második helyen álltam egy pont hátránnyal, és éreztem, hogy közeledik a bajnokság vége, ezért az elődöntőben aratott győzelmemnek még inkább örültem. Ezután jött a kommentátor robotos hasonlata, ami még inkább inspirált. Csak ennek akartam megfelelni a döntőben is.
A dupla pontokért zajló döntőben már csak 9-en vívtak csatát az összetettbeli, végső elsőségért. Adrián a 2. rajtkockából indult, és bár ugyanebben a pozícióban intették le, a 30 perces verseny – amely során két boxkiállást kellett teljesítenie a versenyzőknek -, koránt sem alakult olyan eseménymentesen, mint az eredmény sejtetné.
André Lohse, Adrián korábbi csapattársa ezekkel a szavakkal búcsúzott a döntő előtt: “Tudjuk, hogy úriember vagy, de néha keménynek kell lenned!”
A CRKC ezüstérmese a cseh Zdeněk Ošťádal lett, míg harmadik helyen a brit Ed White zárt.
“A második helyről indultam Zdeněk Ošťádal elől, aki két ponttal állt mögöttem a bajnokságban. Ez azt jelentette, hogy amennyiben előrébb végez, ledolgozza a hátrányát. Az első helyről rajtoló Ed White több ponttal le volt maradva, vele szemben tudtam, elég egy dobogó is, az elődöntő után élen álló Thom van Dijk pedig hátrébbról kezdett. A rajt után úgy éreztem, Ošťádal picit gyorsabb nálam a harmadik helyen. Mivel nem szerettem volna, hogy valaki a mezőny közepéről egy jobb taktikával megelőzzön, ezért nem akartam már a verseny elejétől egy feltartós, védekezős futamot teljesíteni. Elengedtem tehát Ošťádalt, mert úgy gondoltam, ha támadja Ed White-ot akkor én sem maradok le, viszont le tudjuk rázni a mögöttes forgalmat. Tudtam, hogy a bokszban dől majd el a verseny, ezért csak az volt a cél, hogy minél közelebb legyek Ošťádalhoz. A terv akkor kezdett kudarcba fulladni, amikor Ošťádal csapattársa, a szlovák Simon Suchovský messziről bevetődve mellém megpróbált megelőzni, és majdnem kiütött. Ő megpördült, én szerencsére elkerültem az ütközést, de hátrányba kerültem az élen álló kettőssel szemben. A végére hagytam a két bokszkiállást, míg Ošťádal már korábban teljesítette őket, így nem tudtam, hogyan állunk egymáshoz képest. Az első kiállás után úgy tűnt, vissza tudok elé jönni. Két kört mentem a következő kiállásig, a másodiknál éreztem, hogy nagyon gyorsra sikeredett, majd ugyanilyen lendületesen ment a bokszkiállás is, és kb. 3 tizeddel Ošťádal elé jöttem vissza a pályára. Ezután két kemény kör következett, védekeznem kellett a leintésig, de tudtam, mikor hol kell lennem, hogy ne előzzön meg. Másodikként haladtam át a célvonalon White mögött, egy boly elején, de én kaptam a legnagyobb tapsot, hiszen meglett a bajnoki cím.”
“Ezután egy felejthetetlen levezető kört teljesítettem, amikor minden addigi feszültséget kiadtam magamból, a hátsó egyenesben végig ordítottam. Ezután megálltam a a pálya középső szakaszán, ahova a résztvevő nemzetek zászlóit tűzték, és meglengettem a magyar zászlót, majd lehajoltam a földre. Ezt a momentumot, a zászlólengetést még szombaton határoztam el a két elődöntő győzelmem után. Azt mondtam magamnak, ha nyerek, megállok a levezető körön és meglengetem a zászlót. A MotoGP-ben láttam hasonló jeleneteket, Rossi ünnepelte ily módon a győzelmeit, vagy például Lorenzo. Senkinek nem meséltem előre a tervemről.”
Adrián április utolsó hétvégéjén a Lengyel Teremgokart Bajnokságon (Polish Indoor Kart Championship – PIKC) folytatja a felkészülést a szczecini világbajnokságra, majd júniusban a Sodi Világdöntő endurance futamán (SWS World Finals) indul a Hungry Hungarians színeiben Miskolczi Norbival és Barna Krisztiánnal, aki nem mellesleg a CRKC egyszeres futamgyőztese és senior bajnoka lett.
Médiamegjelenések:
Videók a versenyekről:
 helyszínéül április 14-15-én. 9 nemzet versenyzői csaptak össze futamról futamra, a legnagyobb trófea…){kind=link}