Győzelem 9 óra után 9 másodperc előnnyel

November közepén az Austrian Indoor Masters 2014/2015-ös szezonjának első futamát Győrzámolyban rendezték. 2011 után másodszor is sikerült első hellyel zárni ezt a versenyt Adriánnak, ezúttal a Meditec csapattal. Rendkívül szoros és kiélezett verseny volt, amiben 4 etapot teljesített, vagyis a táv harmadában küzdött a csapatért, amelynek további tagjai Nino Müllner, Markus Fragner és Niki Krasse voltak.

Fotó: Kart Division 2000

Eredetileg Adrián célja a verseny előtt egy héttel tartott edzés volt csupán, egyszerűen gyakorolni szeretett volna egyik kedvenc pályáján, összemérve köridőit az AIM legjobbjaival. Egy évvel korábban ment itt utoljára, szintén az AIM edzésén. A versenyt akkor más elfoglaltság miatt kihagyta, és idén sem szerepelt a rajthoz állás a tervei között.

“A tempóm rendben volt, könnyedén felvettem a versenyt a legjobbakkal, még a korábbi éveknél is jobban teljesítettem. Aztán Nino Müllner meghívott a versenyre is a Meditec csapatba” – mondta az edzés után a versenyző.

A futam napján aztán Nino Müllner pole pozíciót futott, így az élről kezdhette az osztrák csapat a 9 órás versenyt. A 2. óra végére már 1 kör volt az előnyük. Adrián a 3., vagyis a nehézsúlyúak etapjában ült be először. Ekkor a Meditec több mint 1 kör előnyt élvezhetett a második helyen álló nagy rivális, a 2be Found előtt. Manuel Tenschert ellen kellett helyt állnia, aki ledolgozta az 1 körön felüli pár másodpercet, utolérte Adriánt, és a hídról levezető kanyarban megtolta.

“Nem erősködtem, nem húztam rá a kormányt, nem vágtam vissza agresszíven, csupán követni akartam. Az igazság az, hogy a gokartom kuplungja nem volt jó, és a pálya egyik kanyarjából való kigyorsítás emiatt nagyon nehézkesen ment. Manuel mögött haladva mindent beleadtam, hogy ne veszítsek teret, és sikerült változtatni a stílusomon, amivel némileg orvosoltam a gokart problémáját. Alkalmazkodni tudtam, felvettem a tempóját, majd visszaelőztem és én mentem előtte. Mint kiderült, ez fontos momentum volt, mert néhány körrel később baleset történt a boxutca utáni kanyarban, egy beláthatatlan helyen. Amikor egy gyors jobb-bal kombinációból kiérkezve észleltem a falban álló gépet, satuféket nyomtam, és sikerült olyan szögben csúsztatni a gokartot, hogy az oldalával kaptam el a másik gépet. Szinte meg is álltam az ütéstől, de azonnal tovább tudtam menni, még Manuel, aki mögöttem jött, nem tudta kikerülni az ütközést, így beleállt a másik kartba. Ezzel megmentettem az etapot, 54 másodperces előnnyel szálltam ki a végén. Ha nem előzök, valószínűleg fordítva történik minden” – hangsúlyozta az etap jelentős momentumait Adrián.

A 4. órában minden előny elveszített azonban. A csapathoz utolsóként csatlakozott Niki Krasse kevésbé ismerte meg a pályát, ebből adódóan elveszítette a vezetést. A Meditec másik három versenyzője teljesítette a hátralévő időt ezután a menet után. Az 5. órában sikerült visszavenni a vezetést, majd a 6. ismét Adrián menete volt.

“Kb. fél percet adtam Manuelnek, aki ezúttal küszködött a gépével – amit a következő etapra mi kaptunk meg, mert mindig tőlük kaptuk a gokartokat” – mondta.

A 7.-8. órákban fokozatosan csökkent a csapat előnye, a 8. végén már a 2BeFound állt az élen.

“Ehhez maga Stasek is gratulált”

A 9. etapban ismét eljött Adrián ideje, a riválisoknál pedig egy csellel ezúttal Manuel helyett Cristoph Stasek készülődött, akit Adrián “Ausztria egyik legkiválóbb versenyzőjének tart”.

“Az első döntő momentum az volt, hogy a boxból kihajtva sikerült épphogy elé kerülnünk. Innentől kezdve az a 45 perc következett, ami a lehető legnagyobb koncentrációt igényelte tőlem. El akartam szakadni tőle, ami egyáltalán nem könnyű úgy, hogy eleinte csupán méterek választottak el egymástól, és arra is figyelnem kellett, nehogy megelőzzön. Amikor az ember tudja, hogy a legkisebb hibájára is lecsapnak, akkor a legnehezebb hiba nélkül teljesíteni. Tudtam, most semmit nem hibázhatok, nem fér bele egy pár centivel elnézett kanyarbejárat, amikor szó szerint érintem a csúcspontot, aztán a túloldalon is súrolom a falat. Ezek mind csak lassítanának. Az ilyen apró hibák, amikkel a versenyző századmásodperceket veszít beleférnek akkor, ha 2-3 tizeddel gyorsabb egy körön, mint a másik, de nem férnek bele akkor, amikor 1 tizedmásodperc alatt van ez a különbség. A lényeg, hogy tiszta fejjel mentem, határozott voltam a lekörözéseknél, és sikerült 8-9 másodperces előnyt kiépítenem annak ellenére, hogy javarészt 6-7 századmásodperccel futottam gyorsabb köröket. Ehhez maga Stasek is gratulált, ami számomra óriási elismerés volt!”

A 10. etapban picit tovább nőtt a Meditec előnye, de a 11.-ben már látszott, hogy szoros lesz a vége. Mario Novak ledolgozta a 2be Found kb. 13-14 másodperces hátrányát, és a végén sikeres előzést hajtott végre. Kb. 2-3 másodperces előnyre tett szert, mielőtt jött az utolsó csere.

A befutó

A befejező ember Adrián volt. Bár remélte, hogy az élen kezdheti majd meg a verseny fináléját, mégsem érte meglepetésként ez a sorrend.

“A verseny hetében többször gondoltam rá, hogy vajon mi lesz a versenyen és sokszor eszembe jutott a legrosszabb eset forgatókönyve, amikor azt vizionáltam, hogy az utolsó etapban köztem és Manuel Tenschert között fog eldőlni minden úgy, hogy nekem kell megelőznöm őt. Furcsa, nem? A verseny 9 órán át tart, mégis minden az utolsó 45 percben dől el. Először le kellett dolgoznom a hátrányomat, majd nagyon hamar utolértem őt. Utólag a köridőkből láttam, hogy mindkettőnk gépe nagyon gyors volt, közel sem volt akkora az előnyöm, mint amit abból gondoltam, ahogyan utolértem. Az előzés érdekes volt. Már közel voltam, láttam is, hogy hol tudom megpróbálni, de végül ő hibázott. Hogy pontosan mi történt, nem tudom, de azt hiszem, félreértette egy másik versenyző reakcióját, aki épp előttünk indult el a falból. Talán előzni akart, vagy csak megijedt egy pillanatra, hogy nem fog beférni. Emiatt elképzelhető, hogy blokkoltak a kerekei az emeleti kanyarban, és lecsúszott az ideális ívről. Szinte olyan volt, mintha a kanyar közben elcsúszna előttem, én pedig elég közel voltam ahhoz, hogy ezt azonnal kihasználjam. Innentől kezdve nem is kapkodtam el a lekörözéseket, pont előtte voltam, és a legfontosabb az volt, hogy előtte is maradjak. Szépen lassan elmentem a lekörözöttek mellett, majd kitisztult előttem a pálya. Innentől a saját tempómat tudtam diktálni, ismét a leggyorsabb voltam és konstans 41 alatti időket futottam, 40,7 volt a legjobb” – büszkélkedett.

Végül 9,03 másodperc előnnyel intették le a győztes Meditec csapatot, Adriánnal a volánnál, ami azt jelentette, hogy 2011 után ismét győzelemhez segítette csapatát a Győr melletti terempályán.

“A 2011-es verseny nagyon más volt. Leginkább abban különbözött, hogy nekem megvolt az az előnyöm a többi versenyzővel szemben, hogy jobban ismertem a pályát. Nos, mára ez eltűnt. Az elmúlt időszakban én sem mentem itt többet, sőt, ha számításba veszem, hogy a tavalyi versenyt kihagytam, akkor már inkább kevesebb óráról beszélhetünk. így ez a mostani még különlegesebb volt. No, és persze izgalmasabb, szorosabb is. A verseny után borzasztóan fájt a fejem, így hazafelé a kormányt át is adtam a barátnőmnek. Ez a fájdalom elszállt, de az elégedettség és a felejthetetlen etapok, amikor századmásodpercekért küzdöttem és mindent beleadtam, azok megmaradtak” – zárta gondolatait.